„Ugye, két verebet egy fillérért adnak, és egy sem esik le közülük a földre Atyátok tudtán kívül? Nektek pedig még a hajatok szálai is mind számon vannak tartva. Ne féljetek tehát: ti sok verébnél értékesebbek vagytok.” Máté 10,29-31
Mintha ezt is mosolyogva mondaná Jézus. Mihez is hasonlítja nagyrabecsült önmagunk értékét? Két kis verébhez. Meg is nyugtat: nem kell félni, nem kell magunkat lebecsülni, mi sok verébnél értékesebbek vagyunk. Képzeljük el Amerika elnökét, amint azzal dicsérik, hogy o sok verébnél értékesebb! És magamat? De a Jézus mosolyában mégis a legnagyobb bíztatást nyerjük. Igaz, nem érünk mi olyan sokat, amennyit feltételezünk magunkról, de az igazi értéket Isten adja meg nekünk. Éppen azáltal, hogy számom tart. O tesz a maga gyermekévé. O ad fontos rendeltetést egyen-egyen nekünk. O készít örök életet a számunkra. És közben, mint az édesanya, akinek a szeretete akkor sugárzik a legszebben, mikor tréfálkozik gyermekével, Krisztus maga vállalja, hogy örök értéket ad nekünk. Kell ennél kedvesebb, melegebb bíztatás? Pedig egy igen fontos tanítás rejtozik mögötte. Isten nem hagyja magára a teremtett világot. Nem csak az emberekre van gondja, de minden létezot számon tart, irányít, céljaira felhasznál. Céljait a földön csak az emberekkel osztja meg, minden más célszerint meghatározott törvényei szerint él vagy létezik. Az ember méltósága az, hogy tudatosan állhat be Isten munkájába, mint felhatalmazott munkatársa.
Jó Istenem, olyan jól esik, hogy úgy beszélsz velünk, mint szereto szülo a gyermekével. Elotted a veréb is fontos, mert pontos szerepe van a nagy egységben, melyben mindent számon tartasz. Jó tudni, hogy ebben nekem is megvan a helyem. Hogy nem véletlenül ténfergek a földön, hanem egyenesen nekem készített feladat áll elottem, és te számon tartod még az egészségemet is aszerint, hogy mennyire felel meg elvégzendo feladatomnak. Téged kérlek, vezess rá arra a sajátos, nekem rendelt feladatra, hogy verébnyi értéku életem valódi értéket nyerjen. Akarok munkatársad lenni. Ha nem jól végzem, te irányíts, míg megtalálom a helyes módszert. Csak ne maradjak ki számon tartott gyermekeid közül. Ámen.
(Varga László: Isten asztaláról)
